Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná
Nová Dedinka HU

Múlt

Dunasápújfalu múltja

kapolnaA mai község kétrészből áll, Dunaújfalu és Dunaság községekből, melyeket 1960-ban egyesítettek,Nová Dedinka községgé, melyet magyarul Dunaújfalunak neveztek el, egy 2011.december végi kormányrendelet azonban a települést Dunasápújfalura módosította.


A község 22 kilométerre fekszik Pozsonytól és 5 kilométerre Szenctől. A községet aFekete-víz szeli ketté. A falu a Dunamenti síkság nyugati részén fekszik, egyrésze a Csallóközhöz, másik része pedig a Mátyusföldnek nevezett régióhoz tartozik.

1132-ben ezt aterületet Pomsa és Botou (őket IV. László emelte nemesi rangba, a Pozsonyi várvisszafoglalásáért jutalmul) között felosztották, Sáp és Rozvodnená Čierna vodav zime 1950 Pomsa valószínűleg Pomsa kezére került. Az akkori Pomsa területe amai Dunaújfalu kataszterében található, ma ezt a területet hívják a lakosokPomsai Dűlőnek, ez afalu a kápolna körül terült el. Dunaújfalu területébeolvadt bele Csandal is. A falu érdekessége, hogy egyébként írásos említésePomsa néven csak az 1328-as évből került ki, holott Pomsa ezen a területenfalut birtokolt, ez lehetett a Dunaújfaluba olvadt Csandal (ennek nevét afalusiak a Csandali Dűlő elnevezsében szintén őrzik - ez a terület a Zonctoronyfelé vezető föld út mentén van). A két települést Pomsát (később Pomsaházát) ésSápot több okirat is együtt említi, miközben kiemelik: található itt még egyCsanadal nevű település is. A kettőből, alakulhatott ki Újfalu, melynekelnevezése az új területre utal. Néhány okiratban viszont találni arra is utalást,hogy Duna-Újfalu Pomsából alakult ki. Mások szerint a királyi intézkedésekkövetkeztében Sáp településtől keletre 1287-ben egy új önálló nemesi birtokonjött létre Újfalu névvel. Ekkor említik meg azt is, hogy Csandal földfeldarabolásából keletkezett Sáp is,
még 1287 előtt, ami akkoriban kétségkívül nagyobb lehetett, mint ma. Sápközséget először 1256-ban említik oklevelek, a nevét tulajdonosáról kaphatta,nevezték Botho de Sapnak, Saapnak, Alsosapnak, Nogozapnak is.

Mind Dunaújfalut,mind Dunasápot sújtották a törtök idők, többször kirabolták, és feldúlták aközségeket. A sápi lakosok a 16 században áttértek az protestáns hitre, mégegyházközösséget is kialakítottak, templom építésére is engedélyt kaptak, de ezkésőbb nem épült meg, mivel a falu lakossága visszatért a katolikus hitre - valószínűlega község tulajdonost, földesurat váltott, ennek köszönhető a katolikus hitrevaló visszatérés.. Dunaújfalu község lakosságát a protestantizmus szelleme nemérintette meg. 1828-ben Sáp községről azt írják: 40 háza és 293 lakosa van, mígDunaújfalunak ugyanekkor: 44 háza és 324 lakosa volt.  1851-ben Sápról Fényes Elek ezt írja: Sáp, magyar falu, Poson vármegyében, a kisDuna bal partján, Cseklészhez 1/2 óra. Számlál: 288 kath., 14 zsidó lak. Vansok gyümölcse, rétje, jó legelője, erdeje, kása malma. F. u. gr. PálffyFerencz, s más nemesek." Dunaújfaluról pedig így ír:  "Ujfalu(Duna-), Poson m. magyar helység, ut. p. Cseklészhez 1/2 óra, a Feketevizmellett. Számlál 331 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz.

1919-ben mind a két községet az akkor megalakult Csehszlovákiáhozcsatolták. a földesúri birtokokat felparcellázták így elkezdődött abetelepítés. 1938-ban az 1. Bécsi Döntés ezt a területet is visszacsatolta, aközség határában húzódott a Szlovák Köztársaság és Magyarország közötti határ. Atelepülések a második világháború után ismét Csehszlovákiához kerültek. 1948-igszlovákul is a községek magyar elnevezését használták, majd átnevezték őket,Dunasáp a Dedinka pro Dunaji, Dunaújfalu pedig a Nová Ves pri Dunaji elnevezéstkapta, 1960-ban a két község egyesítésével alakult ki a Nová Dedinka elnevezés.
A ma használatos Duna- előtag a két település nevében arra utal, hogy a maiFekete-víz a Duna egyik ága volt.

A községlakossága rohamosan nőtt az elmúlt években, mára elérte a lakósok száma2170-et. A községnek 4 osztályos szlovák nevelési nyelvű óvodája és 9 osztályosszlovák tanítási nyelvű alapiskolája van. A faluban két temető, kéthalottasház, két harangláb, két focipálya és három híd van. A községházaépülete mellett pedig kultúrház is van.

A község egyiknevezetessége a Szent Jakab és Fülöp tiszteletére emelt kápolna, mely Árpádkori. Melyet reneszánsz stílusban újítottak fel, falán gótikus freskóktalálhatók, a vakolat alatt szintén freskókat találtak. A faluban található egytemplom is, melyet Dunaújfalu község lakossága a 20. század elején iskolánakhasznált,ez lett átalakítva és felszentelve templommá. A katolikusegyházközösség a magyarbéli anyaszentegyházhoz tartozik. Más felekezetű lakosokszámottevő arányban nem élnek a községben. A nemzetiségi arányokat tekintve aközségben sajnos a magyar iskola megszűntével a magyar nemzetiségű polgárokszáma is csökken, valamint a betelepüléseknek köszönhetően az arány egyrejobban elbillen a szlovák nemzetiségű lakosság javára, így a valamikorszíntiszta magyar község nemzetiségi szempontból elveszettnek tekinthető.


 

webygroup

pontosítani

Slovenská verzia
English version

5728924

Főoldal