Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná
Nová Dedinka HU

Rólunk írták

Rólunk írták

FeketevízA Dunamenti-síkság nyugati részén, a Kis-Duna bal partján, Szenc vonzáskörében, Pozsony közelében 1960-ban két, már-már összeért település hivatalos egyesítésével új falu született: Dunaújfalu. Dunaújfalu Sáp és Újfalu összevonásával keletkezett. A község rohamtempóban terjeszkedik, szinte napról napra terebélyesedik. Sáp község neve, „Saap” néven, először egy 1252-ből származó írásban szerepel. Egy ideig a Botho Saap család földesúri ágának a székhelye volt, később már több nemes család birtokába került. A települést nem csak természeti csapások, árvizek sanyargatták, rút járványok tizedelték, hanem a törökök is többször kifosztották, feldúlták. A faluban a 16. században gyökeret vert a protestantizmus, és parókiája is volt. Amikor azonban a hithű katolikus Pálffy család tulajdonába került, a lakosok rövid időn belül áttértek a katolikus vallásra. Sápot egy 1715-ben írt krónika már nemesi községként említi. Az emberek jobbára földműveléssel, állattartással, gyümölcstermesztéssel, no meg halászattal foglalkoztak. A sápi kásás almának környékszerte jó híre volt. Fényes Elek 1851-ben írott könyvében „Poson vármegye egyik magyar falujaként” említi. A második világégés után az állampolgárságuktól megfosztott magyarok egy részét Csehországba deportálták: a „demokratikus rendszer” a lakosokat, pusztán a nemzetiségük miatt, kényszermunkára ítélte.

Újfalut első ízben Pomsaként 1326-ban kelt írás említi. A község 1445 után a Honismereti Kiskönyvtár adatai szerint Themesközi Bálint pozsonyi várkapitány tulajdonába került. A településen 1715-ben 32 adófizető polgár lakott, 1824-ben viszont már 324 lakosa volt. Az 1848-1849-es magyar szabadságharcban újfalui lakosok is részt vettek. Kettőjüket, Jankovics Márton és Szoják János honvédeket a szabadságharc leverése után többéves börtönbüntetésre ítélték… A község múltja csaknem azonos Sáp falu történelmével. Fényes Elek szintén magyar helységként emlegeti.
A két községnek évszázadokon át egy közös temploma volt. A Szent Fülöp és Szent Jakab kápolnatemplom ma is az új falu egyik legnagyobb büszkesége. A román stílusban épült istenháza jó fél kilométerre a falutól egy mesterséges dombon, feltételezések szerint egy hallstatti korból származó temetkezési helyen áll. Építése a 13. század évtizedeiben kezdődött. Az 1894-ből származó térképen „Pomsai puszta templom” néven jelölik. A Kálvária állomásait Nagy József festette.


Rólunk írták
Sápon és Újfaluban egyaránt található római katolikus harangláb. Mind a kettő négyszögletes, és a tornyukban rézharangok függnek. A sápi harangláb jóval régebben készült, mint az újfalui.
Az új Dunaújfalunak ma már közel kétezer lakosa van. A faluba újabban sokan visszaköltöznek, mások a megvásárolt házakat újítják fel, vagy telket vesznek, és új házat építenek. Jelenleg már csak a polgárok mintegy 25-30 százaléka magyar. A Csemadok-alapszervezet azonban a község egyik agilis társadalmi szervezete.
A falu polgármestere talpraesett asszony: Takáč Violának hívják. Viola asszony harmadik éve igazgatja a nagyközség közügyeit. Pozsonyban látta meg a napvilágot, de pár napos kora óta dunaújfalui lakos. Három fiúgyermek édesanyja. Közgazdász. Már korábban is a községháza alkalmazottja volt. A választásokon hatodmagával indult. Rengeteg a gondja. Szívvel-lélekkel polgármester. Azt mondja, akkor is találna magának munkát, ha 48 órából állna egy munkanap.

– A legnagyobb gondom, a nagy szívfájdalmam – árulta el –, hogy nem épült még meg a szennyvízcsatorna-hálózat. A víz közös tározóba került volna, és három falu, Magyarbél, Zonc és Dunaújfalu szennyvizét fogta volna fel, a kivitelezés azonban megfeneklett. Pedig a községben, egy bizonyos szakaszon, 31 millió korona értékben, már lefektettük a vezetékeket is. Bonyolult ügy, ha lezárul, elmondom a teljes történetet…

A szennyvizet jelenleg szolgáltatásként tartálykocsikkal szállítják el a házaktól. Néhányan azonban az olcsóbb megoldást választják, és a ház menti földjeikre, kertjükbe „nyomatják” a szennyet.
A polgármester asszony leginkább annak örül, hogy a község egyre nő és csinosodik. No meg arra, hogy a faluban szabadidőközpont, azaz pihenő- és sportközpont épül.

A településen egy óvoda és egy alapiskola van. A tanintézmények a „felezővonalon”, Sáp és Újfalu egykori faluhatárán állnak. Mindkettőben kizárólag szlovák nyelvű oktatás folyik. A magyar diákok Szencre vagy Félbe ingáznak.

Dunaújfaluban egyébként sok mindenből kettő található: a faluban példának okáért két tűzoltószertár, két templom (az egyik, a kápolnatemplom ősrégi, a másikat pedig a volt iskolaépületből alakították át templommá) és két temető van. És persze két futballpálya is. Focicsapat azonban már csak egy működik. Sőt, újabban már egy csapatnyi játékost is nehéz a településről összeverbuválni. Híd viszont három is van, kettő a Feketevízen, egy pedig a Kis-Dunán ível át.

A faluban csak 55 a nyilvántartott munkanélküli. Aki ugyanis akar, helyben vagy a környéken talál(hat) munkát magának.
Dunaújfalu egyre szépül. De csendes. Igazi pihenőfalu. A közepén a Feketevíz, a szélén pedig a Kis-Duna folyik. És erdők is övezik. Közel van Szenchez és Pozsonyhoz, ám nincs közvetlen főút mentén.

(Megjelent a Szabad Újság 2009/20-i számában, Zolczer László riportja)


 

webygroup

pontosítani

Slovenská verzia
English version

5993020

Főoldal